Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Bicikli-dilemma

2013.11.20

Hogy mindenki tudja, miről van szó, tíz éve vettem Siófokon ezt a jó kis mountain bike-ot, hogy mikor lemegyek, nővéremmel együtt bicajozhassunk a környéken, egyrészt kirándulás, másrészt mozgás mián. Ezen a nyáron általában egyedül mentem, Mari ugyanis folyton a bolhapiacon ült. Amikor végre volt egy kis ideje, egy-két kilométer után kijelentette, hogy ő teljesen kivan, nem bír tovább menni. Akkor leültünk a partra láblógázni a vízbe, aztán hazakerekeztünk.

Erre azt mondja vidáman Mari, hogy a biciklit Kata már meg is csináltatta, belekerült ötezer forintjába, akkor gondolta azt, hogy meg is venné.

Később aztán elgondolkodtam ezen, hogy azért esetleg megkérdezhettek volna, meg akarom-e csináltatni a kereket, mert nekem jó volt úgy is, hogy a kereket minden használat előtt az olajkútnál felfújjam.

Hogy nélkülem intézik a biciklim sorsát, ez majdnem olyan, mintha a nővéremnél hagyott néhány ruhámat, pár cipőmet, amit ott szoktam hordani, Mari helyhiány miatt kidobná. Az mellékes, hogy ő meg nálam foglalja a helyet kő- és árurakományával, mert mikor börzék vannak, jön fel, és innen megyünk hajnalban.

Visszagondolva gyerek- és ifjúkorunkra, Mari már a családban is mindenen uralkodni akart, de legalábbis megkísérelte. Szerencsére elég hamar férjhez ment és leköltözött a Balaton mellé, onnan már nemigen vezényelhette a családot.

Mikor tavaly télen megismertem Katát, az volt a terv, hogy ezentúl megyünk hármasban bicajtúrákra, de mikor vége lett a bolhapiacnak, s Mari ideje fölszabadult, nem kérdezték, mikor megyek le ezekre a biciklizésekre, csak utólag számolt be Mari, hogy itt meg ott voltak, én szóba se kerültem. Persze az az én hibám, hogy nem mentem le sűrűbben 4 és félezer forintért, hogy aztán ott fulladozzak, mert a macskák meg a tisztítatlan alom miatt már nem volt levegő, pedig akkor még ki lehetett nyitni az ablakot.

Most már nem vonhatom vissza, hogy legyen a Katáé az a bicikli, de tízezerért hol kapok olyat, ha mégis lemennék majd Siófokra.

Kis dilemmában vagyok. Míg nem jött ez a Kata és át nem rendezte Mari életét, aztán most meg az én szabadidőmet, mentünk mi Marival nagy egyetértésben mindenhova. A télen már biztosan nem kerül biciklizésre sor, el is fogytak a kedvezményes nyugdíjas utazási pecsétjeim, de áprilistól már lenne kedvem siófoki bicajtúrákhoz, akár egyedül is.

Vagy le se menjek? vagy ha lemegyek, fussak kettejük biciklije után? 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.